Dr. Kósa Tünde – A Három Generációval az Egészségért Program

A Három Generációval az Egészségért Program legfőbb célkitűzése a Magyarországon népbetegségnek számító kardiovaszkuláris és rákos betegségek kockázati tényezőinek a felismerése, a betegségek korai kiszűrése és kezelése.

A magyar népesség egészségi állapota katasztrofálisan rossz. A halálozás mértékét mutatószámok olyan magasak, hogy Magyarország világviszonylatban „dobogós helyen” áll. A halálokok között a szív- és érbetegségek állnak első helyen az összes halálozás mintegy felét okozva.

A kardiovaszkuláris betegségek hátterében leggyakrabban az érelmeszesedés áll. Az utóbbi 10 évben a szív-ér rendszeri halálozás mérséklődése tapasztalható, de Kelet-Európában még magas maradt. A mérséklődés jórészt a gyógyszeres kezeléseknek és a fejlődő orvosi beavatkozásoknak köszönhető. Nagy jelentőséggel bír a kardiovaszkuláris halálozás csökkentésében a tünetmentes egyéneknél a rizikófaktorok szűrése, a nagy és közepes rizikójú egyének felismerése és megfelelő kezelése, utánkövetése. A tünetmentes időszakban történő életmódbeli, gyógyszeres beavatkozások, kezelések segítségével eredményesen csökkenthetők a kardiovaszkuláris események, ezért nagyon fontos, hogy a leginkább veszélyeztetett, 40-65 éves korosztályba tartozók minél nagyobb arányban részt vegyenek a Három Generációval az Egészségért szűrőprogramban.

Milyen kockázati tényezőkkel kell számolni?

A kockázati tényezők igen sokrétűek, módosíthatóságuk alapján lehetnek például módosítható rizikófaktorok (elhízás, dohányzás, stressz. magas vérnyomás, magas koleszterinszint, magas vércukorszint, mozgáshiány), és nem módosítható rizikófaktorok (kor, nem, etnikum, genetikai adottság).

A rizikófaktorok közül a dohányzás kiemelendő, mivel nemcsak a rákos megbetegedések, a légúti betegségek kialakulásának valószínűségét növeli, hanem a szív-ér rendszeri halálozás 20–25%-áért is felelőssé tehető, mivel a dohányfüstben jelen levő káros anyagok elősegítik a koszorúserek és a végtagi erek összehúzódását, csökkentik a védő-koleszterin szintjét, és fokozzák a véralvadási folyamatokat. A leszokás elősegítésére többféle lehetőség (pl. szopogatótabletta, tapasz) áll rendelkezésre, a Három Generációval az Egészségért Program keretein belül speciálisan képzett szakemberek várják a leszokásra elszánt pácienseket.

A másik, napjainkban egyre nagyobb egészségügyi problémát jelentő rizikótényező az elhízás, melynek kialakulásában a nagyobb kalóriabevitel és a fizikai aktivitás csökkenése játszik szerepet. Az elhízás számos betegség kialakulásának kockázatát növeli. Az alhasi/zsigeri zsírszövet inzulinrezisztencián keresztül, illetve különböző anyagok termelésével károsítja a szív-ér rendszert. A testsúly csökkentésével a vércukorszint-, vérnyomásértékek és a koleszterinszint jelentős csökkenése érhető el, ezzel is csökkentve a kardiovaszkuláris események megjelenését. A Program keretein belül lehetőség van dietetikai szaktanácsadás, fogyókúrás torna igénybevételére.

Evidenciák alapján az egyes kockázati tényezők elsősorban kombinációban megjelenve növelik meg drasztikusan a kardiovaszkuláris megbetegedések mortalitásának az arányát. Leginkább az egyéni kockázatok mérlegelése, és egyénre szabott mérések indokoltak, melynek kivitelezésében a családorvosnak van jelentős szerepe és lehetősége, illetve a gyógyszerész segítheti a munkáját a gyógyszerészi gondozási program keretén belül. Javasolható a rizikófaktor szűrése (vérnyomás-, vércukormérés, lipidprofil meghatározás) 5 évenként a 40 év feletti férfiak, és az 50 év feletti nők körében.

A halálozás mintegy negyedéért a daganatos betegségek felelősek. A daganatos betegségek miatt elvesztett életévek száma mintegy kétszeresen meghaladja a szív-és érbetegségek miatt elveszett életéveket, mert a rák fiatalabb életkorban „öl”. E betegségek népegészségügyi fontossága tehát kiemelkedő. A születések számát messze meghaladó halálozás jelentősen hozzájárul a népességfogyáshoz.

Az orvostudomány mai állása szerint, a betegségteher mérséklésére hosszú távon a betegségmegelőzés, a halálozás mérséklésére közép- és rövidtávon a szűrővizsgálat a legígéretesebb stratégia.

A szervezett lakossági szűrővizsgálatoknak a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatt bekövetkező halálozás mérséklésében vannak még kihasználatlan lehetőségei.

A megbetegedések, és a halálozás aránya arra mutat, hogy a daganatos betegek többsége előrehaladott állapotban kerül kórismézésre és kezelésre az egészségügyi ellátórendszerbe, amikor a beteg még kezelhető ugyan, de eredményes gyógyításának a kilátásai már korlátozottak. Ez a helyzet annak ellenére, hogy az orvostudomány mai állása szerint a daganatos betegségek miatt bekövetkezett halálozás egy jelentős hányada elkerülhető lenne.

Az elkerülhető halálokok körébe tartoznak azok a daganatos betegségek, amelyek korai, még tünetmentes állapotban szűrővizsgálattal felismerhetőek, mert ezek idejében elkezdett kezelésével még teljes gyógyulás érhető el. Ha Magyarországon a lakosság legalább 70%-a részt venne az egészségügyi ellátórendszer által felkínált szűrővizsgálatokon, a szervezett szűrés bevezetését követő 5-7 éven belül évente mintegy 1.500-2000 személy idő előtti halálozása elkerülhető lenne. Ez jelentősen hozzájárulna a népesség egészségi állapotának javulásához. A Három Generációval az Egészségért Programban városunkban két nagyon gyakori ráktípus, a vastagbélrák, és az emlőrák szűrésére nyílik lehetőség.

Ha a szűrővizsgálat eredménye negatív, a vizsgált személy megnyugodhat. Ha az eredmény pozitív, a szűrővizsgálat időben előbbre hozza a diagnózist és a kezelést. Az időnyerés nagyobb esélyt ad a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha a beteg a tünetek és panaszok megjelenése miatt fordult volna orvoshoz. A szűrés tulajdonképpen „orvos előtti vizsgálat”. Nem tévesztendő össze a hagyományos orvosi – diagnosztikai – vizsgálattal. Célja a figyelemfelkeltés. Feladata egyfelől az, hogy az, hogy a nagy számban vizsgált személyek közül elkülönítse a nagy többségben lévő valóban egészségeseket, és azokat megnyugtassa a felől, hogy jelenleg nagy valószínűséggel nem kell a betegségtől tartaniuk, másfelől, hogy „kiszűrje” a csak látszólag egészségeseket, akikben a betegség kezdeti formájában már rejtve munkál, és azokat további orvosi vizsgálatra utalja. A betegség fennállásának valószínűsített lehetőségét további diagnosztikai vizsgálatoknak kell megerősíteni, vagy kizárni.

Dr. Kósa Tünde

Veresegyház, VII. sz. Háziorvosi Körzet

Top